Megpróbálok én is aktívabb lenni a blog írásában, majd meglátjuk, mennyire sikerül.
Úgy tűnik, dűlőre jutottunk néhány főbb ügyben az építkezéssel kapcsolatosan.
Mivel sikerült elég szép kedvezményt kapnunk az Isoteq elemekre (gondolom, a 250m2-nyi falfelület is segített ebben), eldöntöttük, hogy ebből az anyagból, ennek is az Extra változatából építjük a falakat. Az Extra elem 15cm külső grafitos EPS-ből készül, aminek elégnek kell lennie. Kiszámoltuk, hogy ilyen falfelületre vetítve évi 10.000 Ft megtakarítást jelent a fűtésben, ha 10 cm-ről 15-re emeljük a külső hab vastagságát. Ez nem hangzik túl nagy összegnek (20 év alatt térül csak meg a különbözet), de a nyári komfort is magasabb lesz (nehezebben melegszik át a fal), ami nehezen számszerűsíthető. És ez még mindig egy olyan többletköltség, ami legalább valaha megtérül. Mert bizony sok olyan lesz, ami nem "megtérülős fajta". Gondoljunk csak a tetőteraszra. Vagy egy autóra.
Most, a tervezési szakaszban leginkább a tetőterasz miatt aggódunk. Sok rém-esettanulmányt olvastunk és láttunk. Hőhídak, beázások, penész. Erre a témára jól oda kell figyelnünk, hogy mire odaér a kivitelezés, minden kétségünk elmúljon azzal kapcsolatban, hogy megfelelő rétegrendet és anyagokat választottunk. Még van időnk, mert a Hivatal még várja az építészünket egy apró korrekció helybeli elvégzésére. Csak ez után adja ki egyszer majd az Engedélyt. Persze, már most tudjuk, hogy néhány helyen módosítanunk kell, de egyszer legyen meg az Engedély, hogy indulhasson a munka.
A gépészet ügyében is körvanolazódni látszik néhány dolog. A vízvezeték rendszert polifúziós hegesztésesre szeretnénk, mert jelenleg erre a szerelési módra vállalják a leghosszabb élettartamot. Ennek az a lényege, hogy a csőrendszer és idomai (elágazások, falikorongok, stb) anyagukban azonosak, és a kötés pl a cső és egy T idom között nem ragasztásos, vagy préseléses, vagy gumigyűrű tömítéses, hanem a cső és idom két azonos anyaga melegítés után "egybeforr". A két elem minden tekintetben együtt "dolgozik" (együtt hőtágul, öregszik, stb), nincsenek eltérő viselkedésű köztes "rétegek". Ha lehet, itt a magyar gyártást fogom támogatni, mert nemcsak külföldről lehet már ilyen rendszereket megvárásolni, hanem pl hazai gyártótól (innen) is.
A másik, a falfűtés, amiről már Zsuzsa is írt korábban. Látnunk kellett a Construmán, hogy a "habházakra" nincsenek igazán felkészülve a "rendszergazdák", és helyettük a netes fórumokon tájékozódhatunk leginkább. (Pl a falfűtés fórumban) A rendszerépítő elemek a hagyományos falazatokhoz és tetőterekhez szépen kidolgozottak, de pont a habházas építési módhoz, amihez legjobban illene a falfűtés, nehezen találunk rendszereket. Valószínűleg itt az egyik fórum-társ javaslatait fogjuk követni, aki maga marta ki a felragasztott gipszkarton lemezbe a csőkígyó fogadására alkalmas vájatokat, amivel komoly költségeket spórolt meg, ráadásul az elrendezésben sem kellett a "gyári" panelekhez alkalmazkodnia (pl nyílászárók körül). Mivel sokat segített, megérdemli, hogy tegyek ide egy linket a honlapjára: www.alacsonyenergia.hu
Mára be is fejezem, remélem, sikerül ezentúl sűrűbben írogatnom ide.
