2010. március 18., csütörtök

EPS vagy műanyag átkötős elemet válasszunk?


Akusztikai tulajdonságok

A két építőrendszer ebben lényegesen eltér egymástól.
A műanyag átkötős IsoteQ falazat betonmagja megegyezik egy 15 cm vastagságú betonlemezzel. A 25 cm magasságú elemeket 25 cm-enként kettőzve, 10 cm magas, 2 mm vékony, középen könnyített műanyag elemek kötik össze. Kis felületüknek köszönhetően biztosítják a beton folytonosságát. A műanyag átkötő kedvezőbb, mert a betonban nem képez hanghidat (pl.IsoteQ, Bauland Standard), így nem csökkenti a falazat hangszigetelő képességét, ellentétben az EPS átkötős falazattal (pl. Prokoncept, Bauland Start, ThermoBlock), ahol a fal gyakorlatilag lyukacsos (minden EPS átkötő helye betonmentes lesz), a lyukban pedig csak EPS van, aminek csekély a hanggátlása. Sőt, egyes mérések szerint pont a beszédhang frekvencia-tartományában még egy kicsit ki is emel (rezonál).
Lássuk a számokat (az Isoteq és Prokoncept honlapjáról származnak):
  • Isoteq Normál Rw = 52 dB
  • Prokoncept classic vakolatlanul Rw= 45 dB
A műanyag átkötős építési rendszerek sokkal jobb akusztikai tulajdonságokkal rendelkeznek, de sajnos drágábbak. Szerintem aki csendes környékre épít, az használhatja nyugodtan az EPS átkötős elemeket, zajos környéken pedig mérlegelni kell, hogy megéri-e az olcsóbb falazat + belső lécezés + hangszigetelés? Ezen kívül a műanyag átkötős elemeknél lehetséges a gipszkarton csavarozása is, ami nagy előny azok számára, akik idegenkednek a ragasztástól.

Burkolhatóság

A második dolog amiben eltér a két elem, az a burkolhatóság. A Prokonceptre ragasztani lehet a gipszkartont, illetve a betonba dübelezve lécvázra lehet szerelni. Az Isoteq elemre csavarozni is lehet a gipszkartont az átkötőknél, bár a gipszkartonlapok szélességének nem felel meg teljesen a műanyag merevitők távolsága, vagyis a gipszkarton széle általában nem rögzíthető. Az átkötők helye szépen látszik a belső falfelületen (kicsit be van "marva").

Frissítés, 2012: 
A gipszkartonokat végülis telibe ragasztottuk, vékony csemperagasztóval. Ahol esetleg görbe volt a fal (1-2mm), ott egyszerű polisztirol csiszolóval ki lehetett ezt hozni. A "letépési tesztet" jól bírta, általában a gipszkarton törött szét, sosem a hab vagy a ragasztás. Erről a munkáról itt írtam. 
 
A belső falakon a falfűtés szerelésekor viszont jól működtek a műanyag átkötő elemek. Könnyen megtaláltuk őket még az előzetes "hálózás/vakolás" után is. A síneket ezek tartják, kicsit igazodni kellett a kiosztásukhoz, de sehova nem kellett tiplit tenni, a teljes sínrendszert az átkötők tartják. Ha nem lettek volna a bordák, akkor polisztirol dübellel lehetett volna szerelni a síneket, vagy elfúrni a betonig (ha ott éppen van:)).
Bővebben ezen a linken olvashatsz erről.


Gyakorlati tapasztalatok a földszint felhúzása után (2011.március):
A betonozásnál jól jön, ha nem úszik fel a falelem, tehát itt is a "műanyag" összekötős fele billen a mérleg nyelve. Valamint, a függőleges vasak gyakran beleütközhetnek az összekötő habba. Ez nem elkerülhető. A munka során néha még a 2-3 mm vastag műanyag összekötő is útban volt, elképzelni sem tudom, hogyan csináltuk volna hab összekötőkkel. A műanyaghoz ráadásul jól kötözhető a vas, ez a habról nem mondható el.
Ezen a képen jó látszik, miről van szó. A vasalás miatt ki kellett volna vágni a hab összekötőt. Ami megnöveli a betonozás közbeni "átszakadás" valószínűségét.
Tehát nagyon nem bántuk meg, hogy nem hab összekötős rendszer mellett döntöttünk.
Viszont nem szabad szó nélkül hagyni, hogy ezek az összekötők nagyon kemények. Azaz amikor majd a villanynak, vagy víznek kell hornyot "vésni", akkor nem lesz elég a hőkés/forrasztó páka, de valami mechanikus eszköz is kell majd.
A lenti képen látszik, hogy lehetséges ez. A középső 10cm-es sáv kivételével a többi hab kivéshető a helyéről. Ehhez az kell, hogy pl kézi körfűrésszel a piros vonal mentén átvágjuk az összekötők "szárnyait". Így lesz soronként 15 cm (2 x 7.5 cm) széles(magas), 5cm mély horony, amiben minden gépészet elfér.















Frissítés, 2012: Végülis nem kellett semmilyen gépet használni a villany- és vízcsövek helyének véséséhez. Egyszerű sniccerrel húztam vízszintes vonalakat, majd az árkot sima kőműves kalapáccsal "véstem" ki.

Az útbaeső műanyag átkötőkre a kalapács másik (lapos) felével jó nagyot ráütöttem, azok darabokra törtek és máris ki lehetett szedni ezeket is a kalapács lapos kanalával a habbal együtt.

--------------------------------------------------------------------------------------------

Érdekes cikket olvastam a perforált EPS zsalus falak statikájáról itt. Eszerint a széles hab átkötők 
megváltoztatják a falban keletkező feszültség-viszonyokat és az alapra eső terheléseket.

A cikkben szereplő kis szimuláció szerint a perforált falnál 10%-kal növekedtek a helyi igénybevételek, viszont a fal felületén a feszültségkülönbségek csökkentek (az alapozás terhelése egyenletesebbé vált). Mind a két hatást a tervezésnél figyelembe kellene venni. Az előnyöket és hátrányokat egyaránt.